2020 - 2021
Az oldalon az elmúlt iskolai tanév eseményeinek képei láthatóak
2020. szeptember 2.
2020. szeptember 22.
Mesenap az 1. évfolyamban
2020. október 02.
2020. október 10.
2020. december 04.
2021. március 31.
2021. április 22.
2021. április 28.
2021. május 19..
2021 június
2020. június 29.
2021. június 30.
2020. szeptember 02.
;
Az európai autómentes nap egy 1998 óta minden évben szeptember 22-én megtartott – a társadalom környezettudatosságát erősíteni hivatott – rendezvénysorozat. Az idei év mottója: "Klímabarát közlekedés mindenkinek". Városunkban a plgármesteri hivatal szervezésében iskolán
2020.október 02.
Egyszer volt….Az 1. évfolyamban október 2-án tartottunk mesenapot.
A reggelt mesefelismeréssel kezdtük, amihez az otthon készített rajzok szolgáltatták az illusztrációkat, majd napindítónak meghallgattak a gyerekek egy magyar népmesét.
A reggeli mese után a próbatételeket csapatokban oldották meg:
A hagyományokhoz híven, az idén is igyekeztünk foglalkozni az ősz termékeivel. "Tök jó fej" címmel motiváltuk tanulóinkat, hogy készítsenek érdekes, mókás alkotásokat tök felhasználásával. Sajnáljuk, hogy az elkészített remekműveket élőben csak a tanulók láthatják, s a szülők, vagy iskolánk látogatói nem tudják megcsodálni. Talán e pár kép ad egy kis ízelítőt tanulóink ügyességéből.
Mikulás
A járványhelyzetre való tekintettel csupán néhány gyerek és pedagógus jelenlétében kerülhetett sor Erdélyi János születési évfordulójának megemlékezésére. Iskolánk névadója 207 évvel ezelőtt, 1814. április 1-jén született Kiskaposon. Az igazgatónő néhány mondatban méltatta Erdélyi munkásságát, majd a március 15-ei emlékkoszorú mellé elhelyezték az Erdélyi János Alapiskola és a SZMPSZ Nagykaposi Alapszervezetének koszorúját.
Április 22-én a Föld napjáról emlékeztek meg az 1.a és 1.b osztály tanulói. Mondok Szilvia és Kovács Judit tanító nénikkel fejdíszt is készítettek, mely a Földet ábrázolja, és ezzel arra hívják fel mindenki figyelmét, hogy csodálatos bolygónkat az év minden egyes napján óvnunk kell.
A Föld napja alkalmából iskolánk 7. évfolyamos tanulói ökologókat készítettek Abaházi Csilla tanító néni irányításával.
Íme az ötletes logók és készítőik:
TALÁLKOZÓ A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKKEL
A Rozumieme.si/Cseregyerek projektben résztvevő gyerekekkel beszélgetett köztársaságunk elnökasszonya, Zuzana Čaputová arról, hogyan találhatjuk meg, ami összeköt bennünket, és hogyan tudjuk megérteni és tisztelni azt, amiben különbözünk.
A projektbe bekapcsolódott és a beszélgetésen részt vett iskolánk két hetedikes tanulója is: Pachota Zsófia és Szabó Zille.
Büszkék vagyunk mindkettőjükre!
A részletekért klikk ide vagy a képre
2021. május 16.
AZ ERDÉLYI JÁNOS ALAPISKOLA KAPUAVATÓ ÜNNEPSÉGE A MAGYAR NYELVŰ OKTATÁS ÚJRAINDÍTÁSÁNAK 70. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL
A tavaly őszre tervezett nagyszabású iskolai ünnepséget a járvány miatt sajnos nem tudtuk megvalósítani. A megrendelt faragott iskolakapu viszont elkészült, így 2021. május 16-án /sajnos most is csak korlátozott létszám jelenlétében/ megtarthattuk a kapuavató ünnepséget.
Az iskola pedagógusain és alkalmazottain kívül az ünnepségen részt vett városunk polgármestere Petrikán Péter, a Tanügyi Hivatal képviseletében Szomráki Emese, a Szülői Szövetség részéről Jencső Dajka Nóra és Basa Anita, a történelmi egyházak képviselői: Iván Barnabás görögkatolikus parókus, Pándy Árpád református lelkész és Száraz János római katolikus esperes, valamint a kapu készítői: Ulman István és Baffy Lajos.
Az ünnepséget iskolánk volt diákjainak ének, vers és gitárjátéka tette még meghittebbé.
Az Erdélyi János Alapiskola igazgatónőjének ünnepi beszéde:
ÜNNEPI BESZÉD
„Köszönöm, édes anyanyelvem, Te gyönyörű, egyetlenegy, Hogy nekem adtad hangjaid zenéjét s megengedted, hogy szívem dobogását Magyarul muzsikáljam; Te ezerszínű hangszivárvány E kicsi kerek ég alatt: Tanultalak egy élet árán És kincsemmé tanultalak! E hangok édes dallamán, még hallom, mit mondott édesanyám, s hiszem, mit kiskoromba’ hittem: ha ünnephangon szól az isten, az ő ajkán is magyar szó lebeg, Én féltett kincsem, anyanyelvem, Te gyönyörű, egyetlenegy!“
TISZTELT JELENLÉVŐK!
Sajó Sándor versrészletével és szívem teljes szeretetével köszöntök mindenkit a magyar nyelvű oktatás újraindulásának 70. évfordulója alkalmából állított iskolakapu-avató ünnepségen.
A nyelv, az anyanyelv, a magyar nyelv léte és eltiprása politikai kérdéssé vált a trianoni határok meghúzása után. Nagykaposon 1945-ig 3 elemi iskola működött: egy római katolikus, egy református és egy állami iskola, majd a kassai kormányprogram és a Beneš-dekrétumuk értelmében háborús bűnösök lettünk, a magyar iskolákat bezárták, a magyar nyelv használatát rendeletekkel betiltották.
A történelem több mint 5 év után igazságot szolgáltatott.
1950. szeptember 1-jén országszerte, így Nagykaposon is újraindult az anyanyelvi oktatás. Az állami népiskola 4 osztályában 113 gyermek kezdte meg tanulmányait. A gyermekek létszáma évről évre rohamosan növekedett. 1962-ben beindultak a napközi otthonok, a 15 éves évfordulón, 1965-ben a gyerekek létszáma 642 volt. A 80-as évek végén már közel 1000 gyerek látogatta intézményünket, a napközis csoportok létszáma ekkor 13 volt, s mindegyikben több mint 30 gyerek készült a másnapi tanításra.
1998-ra a Centrum lakótelepen felépült egy 12 tantermes modern iskolaépület, így a 98/99-es tanévet 449 alsó tagozatos gyerek már ott kezdte meg. Néhány hónap elteltével átadásra került a tornaterem és az iskolai étkezde is. 1999-ben az akkori iskolavezetés kérelmére és iskolánk országos szinten is kiemelkedő eredményeinek köszönhetően felvehettük városunk híres szülöttének a nevét, így a 3. évezredbe Erdélyi János Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola néven léptünk be.
A megnevezés 2016 szeptemberétől: Erdélyi János Alapiskola lett.
Az elmúlt 70 év alatt az anyanyelvi oktatás több alkalommal is veszélybe került, de intézményünk kiállta a megpróbáltatásokat, s magyar kisdiákok ezrei kerültek ki e falak közül.
Rengeteg érzés kavarog most bennem. A 70 éves évfordulót diákként és pedagógusként is ünneplem.
56 évvel ezelőtt ebben az iskolában kezdett tanítani engem a betűk csodatévő erejére, s vezetett be a számok birodalmába az elsős tanító néni, aki a nővérem volt. Majd jött a többi kiváló pedagógus, akik a helyes úton terelgetve megmutatták a virágot a rügyben, a gyökeret a magban.
Tisztelettel gondolok azokra is, akikkel 43 évvel ezelőtt kollégaként tanítani kezdtem, s akik közül sajnos már nagyon sokat elszólított az égi igazgató, hogy egy másik világban legyenek lámpások, fáklyavivők.
Pedagógiai hozzáértésből, emberségből, szeretetből oly sokat kaptam tőlük, hogy életem végéig hálás leszek érte, s hiszem, nekik is köszönhető, hogy majd fél évszázad után is minden reggel örömmel és hálával a szívemben lépem át az iskola kapuját, az én iskolám kapuját.
Kedves Kollégáim!
Büszke vagyok arra, hogy jó néhány nagy előddel együtt dolgozhattam, de ugyanilyen büszkeséget, sőt örömet érzek, hogy jelenlegi munkatársaim éppen Ti vagytok. Mindennapi munkátokat küldetésként végzitek, erősítitek gyermekeink nemzeti öntudatát, ápoljátok hagyományainkat. Szívtanárként szeretettel neveltek, oktattok nemzetnek, Istennek, hazának, tudománynak.
Az elmúlt két hétben felemelő érzés volt látni azt az összefogást, ahogy nap mint nap dolgoztatok, hogy az új iskolakapu méltó környezetbe kerüljön: drótkefe, ecset, festék, betonozás, gyomlálás, kaszálás, takarítás- ezekről szóltak az elmúlt napok délutánjai.
Engedjétek meg, hogy köszönetemet fejezzem ki munkátokért, mert vallom, hogy egy iskola nem attól jó, ahogyan irányítják, hanem attól, hogy kiváló pedagógusai és alkalmazottai vannak, segítőkész polgármester és önkormányzat áll a háta mögött, együttműködő szülők, Szülői Szövetség, jószándékú Iskolatanács-tagok és az iskola előrehaladásáért, gyermekeink épüléséért imádkozó lelkipásztorok.
Kedves ünneplő közösség!
Ma kapuavató ünnepségre gyűltünk össze. Régóta érlelődik bennünk a gondolat, hogy a lánccal, lakattal csukható, mondhatni csúnya iskolakaput le kellene cserélni egy tetszetős, környezetbe illő, nem hivalkodó ám mégis mutatós kapura, melynek láttán az erre sétáló egyszerű emberek, de még az avatott szemek se találhassanak benne semmi kivetnivalót.
Hála a jó Istennek, hála Ulman István várhosszúréti MAGYAR ÖRÖKSÉGDÍJAS FAFARAGÓ NÉPMŰVÉSZnek és Baffy Lajos krasznahorkaváraljai FAMŰVES MESTERnek, akinek köszönhetően a kapu kapuként funkcionál, hála a kezdeményező ötletgazdának, Urbán Csabának, a kivitelezőknek és a szorgoskezű alkalmazottaknak, elkészült a kapu, és rendezett lett a környezete is.
Egy régi közmondás szerint – A kapu akadály, de egyben az út kezdete is – kívánom, hogy a jövőben egyre több csillogó szemű, tudásra szomjazó magyar kisdiák lépjen be ezen a kapun, tegye meg az első lépést az Erdélyi János Alapiskolába vezető úton, a jó Istent pedig arra kérem, hogy itt, Ung-vidék szívében örökké megmaradhassunk embernek és magyarnak.
Tóth Elemér így fogalmaz:
„Magyar csak addig lehetsz, amíg nyelvedet őrzöd. Ezer év csodája ez, akár a saját bőröd. Mert az anyanyelv joga a legmagasabb törvény. Nem nyelheti el soha, semmilyen gonosz örvény. A bölcsőben jövőt hajt még újabb ezer évre ... Tartásra hív, gyógyít bajt, tanít igazra, szépre. Ember csak addig lehetsz, amíg nyelvedet őrzöd. Naponta csodát tehetsz, ha az lesz az erődöd!“
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Fazekas Lídia, Nagykapos, 2021. május 16.
ILYEN LETT...
Ilyen volt ...
A kapuhoz a faanyagot Nyugat-Magyarországról, egy több mint 100 éve tervszerű gazdálkodást folytató erdőgazdaságtól szereztük be, ahol a legnagyobb mennyiségű nemes tölgy alapanyag található.
Nemes, időtálló a magyar tölgy, sokak szerint utánozhatatlan.
Az asztalosmesterek vallják, hogy a szín magát a fát jelenti.
A szálak egyedi és utánozhatatlan rajzolatát és a lenyűgöző színek játékát a természetes felületkezelési technikák reakciói hívják életre.
2021. június
2021. június 29.