Tanévnyitó

Egyszer volt, hol nem volt… volt egyszer egy szeptemberi reggel, amikor újra megszólalt az iskolacsengő az Erdélyiben.
Az iskola kapuja kitárult, a folyosók megteltek léptekkel, halk izgalommal, nevetéssel és kíváncsi tekintetekkel. Voltak, akik régi ismerősként tértek vissza, és voltak apró kezek, amelyek ma még egy kicsit szorosabban kapaszkodtak anya vagy apa kezébe.
Kis elsős diákjaink ma egy új mese első lapját nyitották ki. Még nem tudják, mennyi csoda vár rájuk: az első betűk, az első barátságok, az első sikerek, a közös nevetések és azok a pillanatok, amelyekből egyszer majd gyermekkori emlék lesz.
Ezen az úton pedig ott lesznek mellettük tanítóik és tanáraik is. Mint apró lámpások, fényt mutatnak majd, amikor valami még nehéznek tűnik, bátorítanak, ha elfogy a hit, és örülnek minden kis lépésnek, amely közelebb viszi a gyermekeket ahhoz, akivé egyszer válni szeretnének.
A történet másik végén pedig ott álltak végzőseink. Nekik ez a csengő már másképp szólt. Egy kicsit a búcsúról is mesélt… arról, hogy még előttük áll egy egész közös év, mégis minden nap egyre értékesebbé válik.
Így találkozott ma egy helyen a kezdet és a búcsú, az első lépés és az utolsó közös tanév.
Becsengettek… és iskolánk nagy könyvében ma új fejezet kezdődött.
Kívánjuk, hogy legyen benne sok fény, szeretet, siker, nevetés és olyan pillanat, amelyet majd hosszú évek múlva is jó lesz felidézni.
A tanévnyitó meghitt pillanatait ez a kisfilm meséli el a legszebben…

A videót készítette: Varga Enikő